Két évvel ezelőtt már írtunk erről a témáról bővebben, de azt hiszem, ez egy olyan lényeges kérdés, amit nem árt feleleveníteni.
Mert hát fel-feltűnnek ezek a kifejezések a tűzifa bizniszben, hogy „magas fűtőértékű”, „keményfa”, „puhafa” esetleg „keménylomb”, „lágylomb”, és egyáltalán nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy a tűzifa kiválasztásánál miért fontos ezeket figyelembe venni.
TÜZELÉSRE ALKALMAS FAFAJOK
Kezdjük ott, hogy tüzelésre a nagyobb sűrűségű, keménylombos fafajok a legalkalmasabbak. Ilyenek pl. a bükk, kőris, akác, tölgy, gyertyán, cser. Kevésbé megfelelő erre a célra pl. az éger, a nyír és a juhar, de fűtésre legkevésbé a puhafának számító fenyő, hárs, nyár és fűz alkalmas. Hogy miért? Nézzük csak meg a fát közelebbről. Jóóóval közelebbről.
A FA ÖSSZETEVŐINEK FŰTŐÉRTÉKE
A fában található vegyi elemek az alábbi összetevőket építik fel:
- Cellulóz – a száraz faanyag 50%-a, fűtőértéke 4,8 kWh/kg.
- Lignin – a faanyag 25-30%-a, fűtőértéke 7,5 kWh/kg.
- Poliszacharidok – együttesen kb. a faanyag 20%-át teszik ki, fűtőértékük 4,5 kWh/kg.
- Gyanták, viaszok, zsírok, olajok stb. – a faanyagnak maximum 5%-át képezik, viszont ezek fűtőértéke a legmagasabb, 10 kWh/kg.
Tehát egy fa minél több gyantát és lignint tartalmaz, annál nagyobb lesz a fűtőértéke, így pl. a fenyők átlagos fűtőértéke (4,4 kWh/kg) magasabb, mint a kemény fáké (4,2 kWh/kg). Viszont figyelembe kell venni a fa sűrűségét is: a keménylombos fajok sűrűsége jóval nagyobb a fenyőkénél, ezért a térfogat alapú mértékegységet nézve máris azt látjuk, hogy míg a fenyők fűtőértéke 1600 kWh/űrméter, a kemény fáké 2100 kWh/űrméter. A legjobban tehát akkor járunk, ha fenyő gyújtóst használunk és keményfával fűtünk.
A KÜLÖNBÖZŐ FAFAJTÁK FŰTŐÉRTÉKEI EGYSÉGNYI TÖMEGRE ÉS TÉRFOGATRA KIVETÍTVE A KÖVETKEZŐK:
| Fafaj | Vastagfa fűtőértéke kWh/űrméter (kerekítve) | Vastagfa fűtőértéke kWh/kg |
| Cser | 2400 | 4,6 |
| Gyertyán | 2200 | 4,2 |
| Bükk | 2100 | 4,2 |
| Kőris | 2100 | 4,2 |
| Tölgy | 2100 | 4,2 |
| Akác | 2100 | 4,1 |
| Nyír | 1900 | 4,3 |
| Szil | 1900 | 4,1 |
| Juhar | 1900 | 4,1 |
| Éger | 1500 | 4,1 |
| Nyár | 1400 | 4,2 |
| Fűz | 1400 | 4,1 |
| Fenyő | 1600 | 4,4 |
Ezek természetesen átlag értékek, mivel nincs két egyforma fa, így még fafajokon belül is tapasztalható eltérés. Ennél fontosabb azonban, hogy mi mindenre kell még figyelnünk ahhoz, hogy a fa maximális fűtőértékét biztosítani tudjuk.
MITŐL FÜGG MÉG A FŰTŐÉRTÉK?
A fűtőérték függ még a fahasáb méretétől: minél vastagabb a fa, annál nagyobb lesz a fűtőértéke. Ha pl. megnézzük a bükkfát, 14 cm-es vastagság felett 2100 kWh/űrmétert kapunk, alatta ez az érték arányosan csökken, míg a faapríték esetében már csak 1000 kWh/űrméterről beszélhetünk.
Továbbá figyelnünk kell a fa nedvességtartalmára is, mert a fa csak azután tud elégni, ha előtte elpárologtatjuk belőle a vizet, ami literenként 700 Wh energiát emészt fel. Az időben felhasogatott és megfelelően tárolt tűzifa nedvességtartalma 15-20%-ra csökken, ezt nevezzük “légszáraz” fának, és tökéletesen alkalmas a tüzelésre. Valóban érdemes figyelni a fa kiszárítására, mert ha a víztartalma a légszáraz fához képest 10%-kal magasabb, az már 9%-kal csökkenti a fa fűtőértékét.
Mondanám, hogy most már aztán mindent tudsz, de remélem, a lényeget sikerült összefoglalni ahhoz, hogy magabiztosan válassz magadnak tűzifát a következő télre. Igen, a következő télre, mert ha megteheted, gondoskodj már tavasszal vagy nyáron a tüzelődről, hogy legyen ideje kiszáradni!
Felhasznált szakirodalom:
Hans-Peter Ebert: Fatüzelés, CSER kiadó, 1997, fordította: Gertheis Antal