ERDŐ ÉS KLÍMA

Az erdő és a klíma kapcsolatát két oldalról is megközelíthetjük. Egyrészt az erdők képesek befolyásolni a helyi klímát, hiszen sokkal több vizet tudnak felvenni és tárolni, mint az erdőtlen területek. A gyökerek megkötik a földet annyira, hogy a lombkorona által már csillapított esőcseppek kevésbé tudják kimosni, és emellett humuszban gazdag talajt hoznak létre, mely a zárt lombkorona árnyékában, széltől védve sokkal lassabban szárad, így a növények nagyobb vízmennyiséget tudnak magukba szívni, a maradék nedvesség pedig a föld mélyebb rétegeiben is el tud raktározódni. Majd a fák folyamatos párologtatása során a víz visszakerül a légkörbe, ezzel elősegítve a felhőképződést. Egy mondatban összefoglalva: az erdők helyi szinten hűvösebb, párásabb klímát tudnak teremteni.

Más kérdés, hogy pl. hazai erdeink hogyan reagálnak a klímaváltozásra. A globális felmelegedéssel párhuzamosan fokozatosan változnak a klímaosztályok, (melyekről ERDŐMŰVELÉS – ERDŐTELEPÍTÉS bejegyzésünkben már részletesebben is írtunk,) és ennek következtében változnak az erdőtípusok is. Ahogy a bükkösök egyre kisebb területekre húzódnak vissza, úgy veszik át a helyüket a gyertyános-tölgyesek, melyek helyén pedig cseres-kocsánytalan tölgyesek jelennek meg, és így tovább.

Ez azonban további problémákat von maga után, ugyanis ezzel együtt az erdők hozama, azaz lényegében a szén-dioxid megkötő képessége is csökken, ráadásul ha az alföldi erdős sztyepp klímából végül csak a sztyepp marad, és az erdők csökkenése mellett a fakitermelés mértéke nem változik, akkor az erdők alatt, a földben elraktározott, megkötött CO₂ egyre nagyobb mértékben szabadul fel.

Mégis mit lehet tenni ez ellen? A faültetések mennyiségi nézőpontja mellett mindenképpen szükség lenne minőségi fatermesztésre, amely nem rövidtávú felhasználásra szánt fák telepítését, hanem hosszútávú, jövőnkbe való befektetést jelentene pl. több szén-dioxid megkötésére képes fafajok vagy idősebb fák előnyben részesítésével, ugyanis az öregebb példányok – természetesen fajtól függően –, de általában több szenet képesek éves szinten beépíteni, mint fiatalabb társaik. Még amellett is ez jellemző, hogy a légkör trágyázó hatása miatt manapság kifejezetten felgyorsult a növények növekedése, így a keletkező biomassza mennyisége. A fa- és erdőtelepítéseknél a biodiverzitást is figyelembe kell venni, mely kérdésre részletesebben következő bejegyzésünkben térnénk ki. Továbbá természetesen a kibocsátott CO₂ mennyiségének csökkentése a cél, melyhez akár a biomassza energetikai célú felhasználásával, akár a természetes anyagokból előállított termékek előnyben részesítésével is hozzájárulhatunk.

 

Felhasznált irodalom:

Peter Wohlleben: A fák titkos élete, Park Könyvkiadó, 2016, Budapest, fordította: Balázs István

Továbbá dr. Führer Ernő, a Soproni Egyetem magántanárának 2021.10.07-én, a NAK online fórumán elhangzott előadása „A klímaváltozás erdészeti, erdővédelmi vonatkozásai” témában. A kapcsolódó cikket az alábbi linkre kattintva is elolvashatjátok: https://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/nak-online-forumsorozat