Az erdő főterméke egyértelműen a fa, ezért az ún. főhasználatot a különböző fatermékek teszik ki. A fákon kívül azonban számos olyan értéket is találhatunk, melyek a főhasználat sérelme nélkül is elérhetőek az erdőgazda számára, ezek tartoznak a mellékhasználat körébe.
Aprófaáruk
Ezek olyan alacsonyabb rendű faanyagok, amelyek gyérítések, tisztítások során kerülnek kivágásra. Ha egészségesek, fahibától mentesek, és főleg ha még légszárazak is, kiváló alapanyagok lehetnek különböző háztartási termékek előállításához.
- Vesszőtermékek: nyír, fagyal, veresgyűrűsom vesszejéből remek seprűk készíthetők, fonófüzekből (pl. fehér fűz, kenderfűz, bíborfűz vagy amerikai fűz) pedig kosár és egyéb háztartási eszközök.
- Nőtt szerszámnyelek: ide tartoznak a nőtt karók vagy a nagy fizikai igénybevételre pl. kalapácsnyél készítésére használt nyers somfa nyél is.
- Szerszámnyelek: kalapácsnyélnek a gyertyán, akác és som, ásónyélnek a bükk és kőris, csákánynyélnek a gyertyán használható, de bármilyen más szerszám nyeléhez is jó minőségű, egyenes szálú keményfa használata célszerű.
- Háztartási faáruk: az álgeszt nélküli bükk, juhar illetve gyertyán rönkjeiből készülnek a fakanalak és vágódeszkák.
A fa kémiai eredetű termékei
Ezek olyan, az asszimiláció során a fába beépült anyagok, melyek a fa kémiai feldolgozásával visszanyerhetők.
- Nyersgyanta: kizárólag a véghasználatra besorolt élő erdeifenyő és feketefenyő erdőkben csapolással gyűjthető a kivágás előtti utolsó 3-4 évben, desztillálás után elsősorban a lakk-, festék- és papíriparban használják.
- Fenyőolaj: kozmetikai, gyógyászati célokra szánt, a fenyőfák ágvégeiből, tűleveleiből vagy kérgéből desztillálással előállított olaj.
- Faszén: az értéktelenebb választékból kikerülő fát ún. boksában tökéletlen égetéssel elszenesítik. Így készül a bükk boksafaszén is, mely rendkívül értékes, a kohászatban, a vegyiparban vagy a gyógyszeriparban is felhasználják.
Erdei gyümölcsök
A kedvező domborzati viszonyok és a napfényes órák száma miatt Magyarországon ízletes és vitamindús gyümölcsök gyűjthetők, mint pl. a csipkebogyó, a som, a szeder, a bodza vagy az áfonya, melyekből csodás lekvárok és szörpök is készíthetők, de érdemes megemlíteni a som- és vadkörtepálinkát is. 😉
A legtöbb erdei gyümölcs igénytelen és könnyen szaporodik, talán emiatt sok helyen irtják is őket, pedig állományszerkezeti és vadvédelmi szempontból is szerepet játszanak az erdő életében, hiszen nem csak számunkra, de a vadállatok számára is fontos tápanyagforrást jelentenek.
Erdei gombák
Megfelelő időjárási körülmények mellett, azaz optimális hőmérséklet és elegendő csapadék esetében jelentős mennyiségű ehető gomba terem meg erdeinkben. A gombák tenyészteste ugyanis többnyire a talajban él, a felszínen található termőtestük csak a számukra ideális körülmények között jelenik meg.
Ezek lehetnek korhadéklakó vagy gyökérkapcsolt gombák, előbbi elhalt növényi maradványokból (pl. csiperke, pereszke), utóbbi a növényekkel szimbiózisban élve (nagy testű kalaposgombák) jut táplálékhoz.
A gombák 90%-a víz, a maradék 10% viszont jelentős mennyiségű fehérjét valamint foszfort, káliumsót és vitaminokat tartalmaz. Különleges ízük miatt kedvelt étel- és fűszeralapanyagok. Tartósításuk legegyszerűbb módja a szárítás, de néhány kemény húsú gomba nedvesen, sóoldatban is tárolható (pl. rókagomba, ribizke).
A gombák gyűjtése viszont körültekintést igényel: csak ép és egészséges gombákat szabad szedni, és figyelni kell arra, hogy ne fülledjenek be, valamint a begyűjtés után érdemes őket szakértővel megvizsgáltatni.
Gyógynövények
Az emberek már évezredek óta használják a növények értékes hatóanyagokat tartalmazó részeit gyógyítás céljából. Ilyen rész lehet gyógynövénytől függően a virág (pl. körömvirág), a virágzó növény (pl. cickafark), a levél (pl. csalán), a gyökér (pl. fekete nadálytő), a kéreg vagy a termés (pl. csipkebogyó).
A gombákhoz hasonlóan a gyógynövények gyűjtésénél is körültekintően kell eljárni. Figyelni kell arra, hogy a lehető legkevesebb pusztítással, csak a szükséges növényi részeket távolítsuk el. Minden növény esetében tudni lehet, hogy mely időszakban tartalmazza a legtöbb hatóanyagot, így érdemes őket ekkor leszedni.
Fontos, hogy minden más növénytől és egyéb anyagoktól külön kezelve gyűjtsük illetve tároljuk. Minél gyorsabban történik a szállításuk és szárításuk, annál kevesebb eséllyel füllednek be és penészednek. Két gyógynövény válogatása és szárítása között pedig mindig tisztítsuk meg az eszközöket és a helyiséget.
Erdei díszítőanyagok
Ide tartoznak a levelek, gallyak, ágak, mint pl. a fenyőág, de maga a karácsonyfa is, továbbá a moha, a tobozok és más termések, a fagyöngy, a barka vagy a vadvirágok.
A díszítőanyagok gyűjtésekor is figyelnünk kell arra, hogy ne okozzunk károkat. Kis mennyiségben bárki, nagy tételben viszont csak az gyűjthet, aki rendelkezik az erdő tulajdonosának engedélyével.
A sok növényi alapanyag mellett állati eredetű melléktermék lehet pl. az agancs és a csiga, de akár a méhészetet is ide sorolhatjuk. A méhészet és az erdészet kapcsolatáról előző bejegyzésünkben olvashattok.
Felhasznált szakirodalom:
Szalkay György: A melléktermékek hasznosítása, Erdőgazdák új könyve, Mezőgazda kiadó, Budapest, 1999, szerkesztette: Pápai Gábor