A MÉHÉSZET KÖZVETLEN HASZNA
A méhészet közvetlen haszna az értékes méhészeti termékekből származik, mint pl. a méz, a virágpor, a propolisz (méhszurok) és a méhpempő.
Normál esetben Magyarország évi méztermelése időjárástól függően 15.000-22.000 t/év, az Európai Unión belül ezzel a negyedik legnagyobb méztermelő országnak számítunk, és a méz 80 %-át külföldön értékesítjük. A megtermelt méz 50-70%-át az akácméz adja, 15-20%-át vegyes virágméz, 10-20%-át pedig egyéb fajtamézek, mint pl. a napraforgó és a repce.¹ Azonban az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt mind a mennyiség, mind az arányok jócskán csökkentek. A tavalyi évben például a méztermelés az átlag 30%-át tette csak ki, akácmézből azonban csak az átlagos mennyiség 10%-át sikerült előállítani.²
ÁLLÓ MÉHÉSZET, VÁNDOR MÉHÉSZET
A méhészkedésen belül megkülönböztetünk álló és vándor méhészkedést. Az álló méhészetek nagyjából az 5-6 km-es távolságban begyűjthető nektárt tudják hasznosítani. Ez a megoldás ugyan kényelmesebb, de kisebb hozamot lehet vele elérni. Fajtamézek előállításához pedig nagyon jól megválasztott területre van szükség.
A vándor méhészek viszont az éppen nagy tömegben virágzó területekre vándorolnak, így kora tavasszal a füzesek, gyümölcsösök, repcések közelébe telepítik a családokat, majd valamivel később az akácosokhoz. Sok esetben az ország déli részében található akácosok elvirágzását követően az északi területek akácvirágzását is ki tudják használni. Később hárserdőkbe, ligetekbe, erdőszélekre, árterekre vagy mezőgazdasági kultúrák közelébe telepítik a családokat.
A MÉHÉSZET KÖZVETETT HASZNA
Az állami erdőkben nem tilthatják a vándorméhészetek letelepedését, és magánerdészetekben sem célszerű ezt megtenni.
Ugyanis az erdészet szempontjából is fontos a méhészet, még akkor is, ha az erdőgazda maga nem foglalkozik vele közvetlenül, egyrészt mert a méztermelés 2/3-át erdei fák nektárjából készült mézek teszik ki (akácméz, hársméz, vegyes virágméz). Másrészt mert a méhészeti termékek értékéhez képest jó tízszeres értéket képvisel a méhészet közvetett haszna: a méheknek a virágok beporzásában és megtermékenyítésében játszott, termésmennyiséget- és minőséget fokozó szerepe.
MÉHLEGELŐ-JAVÍTÁS
A méhlegelő-javítás a méhész és az erdész közös érdeke, ugyanis egyben erdő-, madár- és vadvédelmet is jelent: segít kialakítani az erdőszegélyek alsóbb lombkoronaszintjeit, bokor és cserjeszintjét, mely a faállomány védelme mellett táplálékot és búvóhelyet ad az ott élő állatoknak. Jó megoldás lehet a mézesfák telepítése is, melyek későn virágoznak, amikor más mézelő növények már nem, visszavágva pedig elbokrosodnak, így erdővédő sávok kialakításához is tökéletesek.
További hasznos, virágport adó fák az égerfélék és a szilfafélék, illetve a cserjék közül a mogyoró. Virágport és nektárt is adnak pl. a fűzfafélék, a juharfélék, a vadgyümölcsösök, az arany ribizke vagy a húsos som. Ezek mind korai virágzású növények. Közepes virágzású, nektárt is adó növények pl. a virágos kőris, a tulipánfa, az akác, a szelídgesztenye és a hársfélék, illetve a kökény, a galagonyák és az orgonafélék. Kései virágzásúak pl. a lepényfa, a bálványfa, a japánakác, a mézesfafélék vagy a szederfélék. Ezek mindegyike méhlegelő-javítási értékkel is bír, madár- és vadvédelmi célokra pedig jók lehetnek már említett vadgyümölcsösök és szederfélék mellett pl. a berkenyék, a bokrétafa, a keskenylevelű ezüstfa vagy a vörösgyűrűsom és a hóbogyó.
MÉHEGÉSZSÉG
Mind az erdőgazdáknak, mind a mezőgazdasági területek művelőinek egyaránt figyelnie kell arra, hogy a növényvédelem során ne veszélyeztessék a méheket: virágzás idején ne végezzenek vegyszeres kezelést, és munkavégzés előtt a virágzó gyomnövényeket is eltávolítsák. Továbbá ha méhekre veszélyes növényvédő szert használnak, azt előzetesen be kell jelenteniük, hogy a méhészeteket értesíthessék erről.
A méhészkedés szintén bejelentés-köteles, egyrészt hogy figyelni tudjanak rájuk, másrészt hogy ellenőrizhetőek legyenek. Kötelező méhegészségügyi vizsgálat minden évben nyár végén/ősszel esedékes, illetve a vándorméhészetek vándorlása előtt is meg kell ezt tenni. A vándor méhészeknek nem csak egészségügyi vizsgálatra, de engedélykérésre is szükségük van a terület tulajdonosától, illetve érkezésüket és távozásukat is be kell jelenteniük a nyilvántartásba vétel végett.
A szigorú szabályozások és a rendkívüli odafigyelés kulcsfontosságú lehet a méhek túlélése érdekében. Ez nem csak az általuk előállított értékes méhészeti termékek miatt fontos, melyek kifejezetten jó hatással vannak egészségünkre, hanem mert a méhek az ökoszisztéma pótolhatatlan láncszemei, kiemelkedő szerepük van a körforgás fenntartásában, és segítik az erdők felépülését a klímaváltozással járó, illetve a civilizáció okozta károkból.
Felhasznált szakirodalom:
Vicze Ernő: Méhészet, Erdőgazdák új könyve, Mezőgazda kiadó, Budapest, 1999, szerkesztette: Pápai Gábor
Statisztikai adatok:
¹ http://gulyasmeheszet.hu/?page_id=318
² https://www.agrarszektor.hu/elemiszer/oriasi-dragulas-jon-minden-idok-egyik-legrosszabb-evet-zartak-europa-meheszei.25898.html