Idén változott egy kicsit a kínálatunk: jelenleg cser, gyertyán és kőris konyhakész tűzifát tudunk adni készletről. Mindegyik magas fűtőértékű keményfa, melyeket gyakorlatilag bármilyen kályhatípushoz ajánlunk.
További jellemzőiket az alábbi linkre kattintva találjátok:
Nagyjából mindegyik tűzifára igaz, hogy a legtöbb energiát akkor tudjuk kinyerni belőlük, ha már légszáraz állapotban, azaz maximum 15-20%-os nedvességtartalommal fűtünk velük. Ennek érdekében a legjobb tanácsunk mindenki számára az, hogy ha teheti, időben gondoskodjon a téli tüzelőjéről, minél előbb készítse fel, és jól szellőző helyen tárolja, hogy még az őszi esőzések előtt legyen ideje kiszáradni.
Erről a témáról részletesebben az alábbi bejegyzéseinkben olvashattok:
És hogy visszakanyarodjunk a kínálatunkhoz, annak, aki nem tud vagy nem akar bajlódni a tűzifa fűrészelésével és hasogatásával, lelkesen ajánljuk figyelmébe portékánkat. Olaszfalu 50 km-es körzetében tudunk házhoz szállítani 33 vagy 25 cm-es konyhakész tűzifát, egy fordulóval 4-6 ömlesztett űrmétert. Árainkat és szállítási költségeinket itt tudjátok megnézni:
A frissen kitermelt fa tömegének a felét a víz adja. A megfelelően kiszárított fa nedvességtartalma a levegő páratartalmától függően még 15-20% – ezt nevezzük légszáraz tűzifának, mely már tökéletesen alkalmas fűtési célokra. Hogy mindezt hogy érjük el és miért fontos figyelnünk rá? Pontokba szedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A TŰZIFA SZÁRÍTÁSÁNÁL AZ ALÁBBI SZEMPONTOKAT ÉRDEMES FIGYELEMBE VENNÜNK:
A tűzifát lehetőleg minél előbb fűrészeljük fel és hasogassuk össze, mert minél kisebb darabokban tároljuk, annál hamarabb fog kiszáradni.
A rakatokat úgy érdemes kialakítani, hogy alatta és mögötte is tudjon járni a levegő.
Tároljuk esőtől védett, fedett helyen, de zárt térben biztosítsuk a levegő áramlását.
A FENTI TANÁCSOKAT AZÉRT IS KELL KOMOLYAN VENNI, MERT NEDVES FÁVAL VALÓ TÜZELÉS ESETÉN A KÖVETKEZŐ HÁTRÁNYOKKAL TALÁLJUK SZEMBE MAGUNKAT:
A fa csak akkor ég el, ha először kifőzzük belőle a vizet. Minél több vízről van tehát szó, annál több energiát kell erre szánni: literenként 700 Wh energiát veszítünk így el.
Ha a fa nedvességtartalma 10%-kal nagyobb a légszáraz tűzifáéhoz képest, akkor fűtőértéke 9%-kal csökken.
Az égéstérben lévő magasabb víztartalom a hőmérsékletet is csökkenti, így az nem lesz elég magas ahhoz, hogy tökéletes égési folyamat menjen végbe.
Az el nem égett fagáz vagy a kéményen távozik, csökkentve ezzel az égésből eredő fűtőenergiát, vagy pedig kátrány és korom formájában lerakódik, szigetelve a hőleadó felületeket, ami újabb energiaveszteséget jelent számunkra.
A tökéletlen égés következménye az is, hogy káros anyagok szabadulnak fel és kerülnek a levegőbe terhelve ezzel környezetünket és károsítva saját egészségünket.
A tökéletes égés folyamatáról és szükségességéről, illetve a fatüzelés környezeti hatásairól a következő bejegyzéseinkben olvashattok bővebben:
Mai bejegyzésünkben a különböző fafajták fűtőértékéről lesz szó, és arról, hogy mi minden befolyásolja azt. Reméljük, ezzel egy kicsit meg tudjuk könnyíteni a tűzifa kiválasztásának folyamatát.
Magas fűtőértékű bükk tűzifa
Tüzelésre alkalmas fafajok
Tüzelésre a nagyobb sűrűségű, keménylombos fafajok a legalkalmasabbak. Ilyenek pl. a bükk, kőris, akác, tölgy, gyertyán, cser. Kevésbé megfelelő erre a célra pl. az éger, a nyír és a juhar, de fűtésre legkevésbé a puhafának számító fenyő, hárs, nyár és fűz alkalmas. Hogy miért? A megoldás részben a fűtőértékükben rejlik.
A fa összetevőinek fűtőértéke
A fában található vegyi elemek az alábbi összetevőket építik fel:
Cellulóz – a száraz faanyag 50%-a, fűtőértéke 4,8 kWh/kg.
Lignin – a faanyag 25-30%-a, fűtőértéke 7,5 kWh/kg.
Poliszacharidok – együttesen kb. a faanyag 20%-át teszik ki, fűtőértékük 4,5 kWh/kg.
Gyanták, viaszok, zsírok, olajok stb. – a faanyagnak maximum 5%-át képezik, viszont ezek fűtőértéke a legmagasabb, 10 kWh/kg.
Tehát egy fa minél több gyantát és lignint tartalmaz, annál nagyobb lesz a fűtőértéke, így pl. a fenyők átlagos fűtőértéke (4,4 kWh/kg) magasabb, mint a kemény fáké (4,2 kWh/kg). Viszont utóbbiak sűrűsége jóval nagyobb a fenyőkénél, ezért ha a fák térfogatát vesszük alapul, akkor máris azt látjuk, hogy míg a fenyők fűtőértéke 1600 kWh/űrméter, a kemény fáké 2100 kWh/űrméter.
A különböző fafajták fűtőértékei egységnyi tömegre és térfogatra kivetítve a következők:
Fafaj
Vastagfa fűtőértéke kWh/űrméter (kerekítve)
Vastagfa fűtőértéke kWh/kg
Cser
2400
4,6
Gyertyán
2200
4,2
Bükk
2100
4,2
Kőris
2100
4,2
Tölgy
2100
4,2
Akác
2100
4,1
Nyír
1900
4,3
Szil
1900
4,1
Juhar
1900
4,1
Éger
1500
4,1
Nyár
1400
4,2
Fűz
1400
4,1
Fenyő
1600
4,4
Ezek természetesen átlag értékek, mivel nincs két egyforma fa, így még fafajokon belül is tapasztalható eltérés. Ennél fontosabb azonban, hogy mi mindenre kell még figyelnünk ahhoz, hogy a fa maximális fűtőértékét biztosítani tudjuk.
Mitől függ még a fűtőérték?
A fűtőérték függ a fahasáb méretétől: minél vastagabb a fa, annál nagyobb lesz a fűtőértéke. Ha pl. megnézzük a bükkfát, 14 cm-es vastagság felett 2100 kWh/űrmétert kapunk, alatta ez az érték arányosan csökken, míg a faapríték esetében már csak 1000 kWh/űrméterről beszélhetünk.
Továbbá figyelnünk kell a fa nedvességtartalmára is, mert a fa csak azután tud elégni, ha előtte elpárologtatjuk belőle a vizet, ami literenként 700 Wh energiát emészt fel. Az időben felhasogatott és megfelelően tárolt tűzifa nedvességtartalma 15-20%-ra csökken, ezt nevezzük „légszáraz” fának, és tökéletesen alkalmas a tüzelésre. Valóban érdemes figyelni a fa kiszárítására, mert ha a víztartalma a légszáraz fához képest 10%-kal magasabb, az már 9%-kal csökkenti a fa fűtésértékét.
A nedves fával történő tüzelésnek azonban nem ez az egyetlen hátránya, következő bejegyzésünkben bővebben is foglalkozunk ezzel a témakörrel: MIÉRT NE FŰTSÜNK NEDVES FÁVAL
Felhasznált szakirodalom:
Hans-Peter Ebert: Fatüzelés, CSER kiadó, 1997, fordította: Gertheis Antal
