A FA FŰTŐÉRTÉKE

Mai bejegyzésünkben a különböző fafajták fűtőértékéről lesz szó, és arról, hogy mi minden befolyásolja azt. Reméljük, ezzel egy kicsit meg tudjuk könnyíteni a tűzifa kiválasztásának folyamatát.

Magas fűtőértékű bükk tűzifa
Magas fűtőértékű bükk tűzifa

Tüzelésre alkalmas fafajok

Tüzelésre a nagyobb sűrűségű, keménylombos fafajok a legalkalmasabbak. Ilyenek pl. a bükk, kőris, akác, tölgy, gyertyán, cser. Kevésbé megfelelő erre a célra pl. az éger, a nyír és a juhar, de fűtésre legkevésbé a puhafának számító fenyő, hárs, nyár és fűz alkalmas. Hogy miért? A megoldás részben a fűtőértékükben rejlik.

A fa összetevőinek fűtőértéke

A fában található vegyi elemek az alábbi összetevőket építik fel:

  • Cellulóz – a száraz faanyag 50%-a, fűtőértéke 4,8 kWh/kg.
  • Lignin – a faanyag 25-30%-a, fűtőértéke 7,5 kWh/kg.
  • Poliszacharidok – együttesen kb. a faanyag 20%-át teszik ki, fűtőértékük 4,5 kWh/kg.
  • Gyanták, viaszok, zsírok, olajok stb. – a faanyagnak maximum 5%-át képezik, viszont ezek fűtőértéke a legmagasabb, 10 kWh/kg.

Tehát egy fa minél több gyantát és lignint tartalmaz, annál nagyobb lesz a fűtőértéke, így pl. a fenyők átlagos fűtőértéke (4,4 kWh/kg) magasabb, mint a kemény fáké (4,2 kWh/kg). Viszont utóbbiak sűrűsége jóval nagyobb a fenyőkénél, ezért ha a fák térfogatát vesszük alapul, akkor máris azt látjuk, hogy míg a fenyők fűtőértéke 1600 kWh/űrméter, a kemény fáké 2100 kWh/űrméter.

A különböző fafajták fűtőértékei egységnyi tömegre és térfogatra kivetítve a következők:

FafajVastagfa fűtőértéke kWh/űrméter (kerekítve)Vastagfa fűtőértéke kWh/kg
Cser24004,6
Gyertyán22004,2
Bükk21004,2
Kőris21004,2
Tölgy21004,2
Akác21004,1
Nyír19004,3
Szil19004,1
Juhar19004,1
Éger15004,1
Nyár14004,2
Fűz14004,1
Fenyő16004,4

Ezek természetesen átlag értékek, mivel nincs két egyforma fa, így még fafajokon belül is tapasztalható eltérés. Ennél fontosabb azonban, hogy mi mindenre kell még figyelnünk ahhoz, hogy a fa maximális fűtőértékét biztosítani tudjuk.

Mitől függ még a fűtőérték?

A fűtőérték függ a fahasáb méretétől: minél vastagabb a fa, annál nagyobb lesz a fűtőértéke. Ha pl. megnézzük a bükkfát, 14 cm-es vastagság felett 2100 kWh/űrmétert kapunk, alatta ez az érték arányosan csökken, míg a faapríték esetében már csak 1000 kWh/űrméterről beszélhetünk.

Továbbá figyelnünk kell a fa nedvességtartalmára is, mert a fa csak azután tud elégni, ha előtte elpárologtatjuk belőle a vizet, ami literenként 700 Wh energiát emészt fel. Az időben felhasogatott és megfelelően tárolt tűzifa nedvességtartalma 15-20%-ra csökken, ezt nevezzük “légszáraz” fának, és tökéletesen alkalmas a tüzelésre. Valóban érdemes figyelni a fa kiszárítására, mert ha a víztartalma a légszáraz fához képest 10%-kal magasabb, az már 9%-kal csökkenti a fa fűtésértékét.

A nedves fával történő tüzelésnek azonban nem ez az egyetlen hátránya, következő bejegyzésünkben bővebben is foglalkozunk ezzel a témakörrel: MIÉRT NE FŰTSÜNK NEDVES FÁVAL

 

Felhasznált szakirodalom:

Hans-Peter Ebert: Fatüzelés, CSER kiadó, 1997, fordította: Gertheis Antal