ÚJDONSÁGOK 2022

Először is nagyon boldog új évet kívánunk mindenkinek!

 

Az évkezdéssel megújult konyhakész tűzifa árlistánk is, melyet a következő linkre kattintva érhettek el:

KONYHAKÉSZ TŰZIFA ÁRAK

 

Továbbá hogy máris egy újdonsággal is tudjunk szolgálni, felkerült kínálatunkba a méteres hasított tűzifa, mert már nagyon sokan kerestétek ezt az opciót.

A konyhakész tűzifához hasonlóan a méteresből is bükk és kőris tűzifát tudunk szállítani, melyek magas fűtőértékkel bíró keménylombos fafajok. Bővebben a FAFAJTÁK menüpontban tudtok róluk olvasni, ha pedig a fűtőérték jelentőségére is kíváncsiak lennétek, részletesebben a következő bejegyzésünkben írtunk róla: A FA FŰTŐÉRTÉKE.

Az 1 méter hosszú fahasábok húrátmérője 8-18 cm, mennyiségét pedig a képen is látható rakott formában számoljuk: 1 m3, azaz 1 erdei köbméter 1 m x 1 m x 1,7 m térfogattal kiszámítható famennyiséget jelent. A további, térfogat alapú tűzifa MÉRTÉKEGYSÉGEK meghatározásait is megtaláljátok fenti menüpontjaink között.

Hasított méteres tűzifa 1 m x 1 m x 1,7 m = 1 m3
Hasított méteres tűzifa 1 m x 1 m x 1,7 m = 1 m3

És akkor az árak:

BÜKK

1 m, hasított

húrátmérő: 8-18 cm

31.000 Ft/m3 (erdei köbméter)

KŐRIS

1 m, hasított

húrátmérő: 8-18 cm

30.000 Ft/m3 (erdei köbméter)

A szállítási költségeket és minden további információt itt találjátok: MÉTERES HASÍTOTT TŰZIFA

 

Kérdésekkel, kérésekkel és rendeléssel kapcsolatban keressetek bátran a 20/3-849-542-es telefonszámon, vagy az info@bakonytuzifa.hu e-mail címen.

Kívánjuk, hogy hozzon sok jót 2022, a tűzifát pedig majd visszük mi 😉

KÉSZÜLÜNK A KÖVETKEZŐ TÉLRE

A rendelések teljesítése mellett elkezdtük feldolgozni a következő télire valót.

Továbbra is remek minőségű bükk és kőris tűzifa áll rendelkezésünkre, melyeket méteres hasábokra felhasogatva fogunk tárolni, hogy könnyebben kiszáradjanak és elkerüljük a fa befülledését. Ha többet szeretnél tudni a fafajtákról, különösen azok fűtőértékéről, akkor kattints a megfelelő hivatkozásra: FAFAJTÁK, A FA FŰTŐÉRTÉKE

Valószínűleg hamarosan nekünk is be kell állnunk a sorba, és emelnünk kell majd a tűzifa árainkon. Viszont aki előre tervez, és már most megrendeli a konyhakész/kályhakész tűzifát, annak még biztosan idei áron tudjuk kiszállítani.

A konyhakész kőris tűzifa ára 15.000 Ft/ömlesztett űrméter, a konyhakész bükk tűzifáé 16.000 Ft/ömlesztett űrméter. A hasábok 33 cm hosszúak, húrátmérőjük pedig 8 és 18 cm közé esik. A tűzifa mértékegységekről bővebben a következő linkre kattintva olvashatsz: MÉRTÉKEGYSÉGEK

Kiszállítást Zirc 50 km-es körzetében vállalunk minimum 4 ömlesztett űrméter rendelés esetén. A szállítás költsége pedig a telephelyünktől mért távolságtól függ, és fordulónként a következőképp alakul:

0-5 km: Ingyenes szállítás

5-10 km: 2.500 Ft

10-15 km: 3.500 Ft

15-20 km: 5.500 Ft

20-30 km: 8.000 Ft

30-40 km: 10.000 Ft

40-50 km: 12.000 Ft

Tehát pl. Veszprémbe 8.000 Ft-ért tudunk szállítani egy forduló konyhakész tűzifát, ami maximum 8 ömlesztett űrmétert jelent. A szállítással kapcsolatos információkat és a településlistánkat itt találod: KONYHAKÉSZ TŰZIFA SZÁLLÍTÁS

Bármilyen kérés vagy kérdés esetén keress minket bátran a következő elérhetőségek valamelyikén:

20/3-849-542

info@bakonytuzifa.hu

Rendelni és árajánlatot kérni is ily módon tudsz, de megtalálsz minket a FACEBOOK-on és a GOOGLE TÉRKÉP-en is.

 

TŰZIFA FAJTÁK

Közérdekű közlemény:

A téli vágású bükk tűzifánk elfogyott, kb. szeptember közepétől lesz frissen kitermelt, amely a következő télre tud majd megfelelően kiszáradni.

Erre a télre viszont van még kőrisünk! Szintén keményfa magas fűtőértékkel, tulajdonságairól bővebben itt tudtok olvasni: FAFAJTÁK

A konyhakész kőris tűzifa 33 cm hosszú, 8-18 cm húrátmérőjű hasábokat tartalmaz, ára: 15.000 Ft/ömlesztett m3.

Kiszállítását a telephelytől számított 50 km távolságra vállaljuk, a minimum rendelés 4 m3, egyszerre pedig maximum 8 ömlesztett m3 tűzifa fér fel az autóra.

A szállítás költsége távolságtól függően:

0-5 km: Ingyenes szállítás

5-10 km: 2.500 Ft

10-15 km: 3.500 Ft

15-20 km: 5.500 Ft

20-30 km: 8.000 Ft

30-40 km: 10.000 Ft

40-50 km: 12.000 Ft

Az árak fordulónként és bruttóban értendők.

ERDŐMŰVELÉS – ERDŐTELEPÍTÉS

Az erdőművelés témakörébe tartozik gyakorlatilag minden, ami a fák csemetekorától a kivágásukig tart. Ez a több évtizedet felölelő munka szakértelmet és körültekintést igényel, célja, hogy az erdő minél több értékes faanyagot és mellékterméket adjon, a környezetvédelmi és üdülési kritériumoknak megfeleljen, és mindenek felett az, hogy az erdő fennmaradjon.

A kitermelés minden esetben a tartamosság elvét kell, hogy kövesse, mely szerint évente csak annyi faanyagot lehet kivágni, amennyi az erdő évi növekedése. Természetesen a kivágott állományok helyett folyamatosan újakat kell telepíteni, de szem előtt kell tartani azt is, hogy az erdő minősége ne romoljon, a talajt ne hagyjuk lepusztulni, a növényevő vadállomány ne legyen nagyobb, mint az erdő tűrőképessége, és mindemellett az erdei életközösség ne szenvedjen károkat.

Az erdőművelés legfontosabb területei az erdőtelepítés, az erdőfelújítás és az állománynevelés. Ezeket három egymást követő bejegyzésben fogjuk egy kicsit részletesebben is bemutatni.

ERDŐTELEPÍTÉS

Első lépésként a talaj vizsgálatára van szükség, mely talajgödör ásásával a helyszínen, majd az innen vett minták laboratóriumi elemzésével történik. A fafajok kiválasztása során figyelembe kell venni a termőhelyi és éghajlati adottságokat, majd a fafajnak leginkább megfelelő szaporítóanyagot kell választani. Fontos, hogy a fő fafaj megfeleljen a termőhelynek, ezeket lehet elegyíteni hasonló növekedésű vagy vágásérettségű fajokkal, melyekről tudni lehet, hogy jól kiegészítik az erdőalkotó fákat.

Tölgyes
Tölgyes

Az Alföldön erdős sztyepp klíma uralkodik, melyek jellemző fafajtái talajtípusonként a következők:

  • A száraz, meszes homoktalaj természetes fája pl. a fehér- és a szürkenyár,
  • a humuszban gazdag talajoké az akác és az erdeifenyő,
  • a mélyebb fekvésű vályogtalajoké a nemes nyár és az akác,
  • a szintén mélyebben fekvő kötött talajoké a kocsányos tölgy és a magas kőris,
  • a vizes területekre fűz,
  • a szikes talajra pedig előkészítés után többek között kocsányos tölgy, vadkörte és amerikai kőris is kerülhet.

Tőle északnyugati irányba és a dombvidékek lábánál jellemző a cseres-kocsánytalan tölgyes klíma:

  • A magasabb fekvésű lazább talajok fája pl. a nemes nyár és a hazai nyár,
  • a kötöttebb talajoké a kocsányos tölgy, a magas kőris és a mezei szil,
  • a mélyebb fekvésű területeké az éger, a hazai nyárak és a füzek,
  • a dombvidékek barna erdőtalajain erdeifenyővel érdemes kezdeni, de a kocsánytalan tölgynek is tökéletes,
  • a meredek, sekély talajú hegyoldalakon a molyhos tölgy lehet a főfaj,
  • a kevésbé kötött talaj pedig az akácnak is megfelelő.
Bükkös
Bükkös

Tovább haladva északnyugati irányba és a hegyoldalakon felfelé a gyertyános-tölgyes klíma következik:

  • A barna erdőtalajok legértékesebb fája a kocsánytalan tölgy, és őt követi az erdei fenyő,
  • ártereken a kocsányos tölgy és a nyár meghatározó,
  • a vizesebb helyek a füzeknek és az égernek,
  • a lazább talajok pedig az akácnak kedveznek.

Az északi és magasabb helyeken a hűvös és párás bükk klíma uralkodik:

  • Legértékesebb fája egyértelműen a bükk, mely önmagában is zárt erdőt alkot, de elegyíthető pl. vörösfenyővel és hegyi juharral,
  • szintén remek erdőalkotó fája ennek a klímának a luc, mely elegyíthető bükkel, vörös- és duglászfenyővel.

Az erdősítést a talaj előkészítése, megmunkálása előzi meg. A gyomok, vagy rosszabb esetben a bozótok, cserjék eltávolítását követően ahol lehet, szántással vagy az altalaj lazításával és a felszín tárcsázásával teszik alkalmassá a talajt a csemeték számára. Homokos területen a szántás fokozza az eróziót, ott inkább csak az altalajlazításra lehet szükség. Lejtős területen sem kell teljes talaj-előkészítést végezni, viszont célszerű vízszintes sávokban kissé befelé lejtő teraszokat létrehozni, vagy tányérokat kialakítani a facsemetéknek, melyeket végül a gyökérzetüknél nagyobb méretű gödrökbe lehet ültetni.

Következő bejegyzésünkben az erdőfelújítás témakörével fogunk foglalkozni:

ERDŐMŰVELÉS – ERDŐFELÚJÍTÁS

 

 

Felhasznált szakirodalom:

Reményfy László – Reményfy Lászlóné: Erdőművelés, Erdőgazdák új könyve, Mezőgazda kiadó, Budapest, 1999, szerkesztette: Pápai Gábor

A BAKONY

Keleti-Bakony
Keleti-Bakony

Ha már egyszer a Bakony Tűzifa nevet választottam, beszéljünk egy kicsit magáról a Bakonyról. Mert hát itt élünk és dolgozunk, és nem utolsó sorban maga a tűzifa is innen származik.

Az első bejegyzésben a Bakony elhelyezkedésével, ebből fakadó tulajdonságaival, földtani múltjával és jellegzetességeivel foglalkozunk, második bejegyzésünk pedig ennek a földrajzi egységnek a növény- és állatvilágáról fog szólni.

ELHELYEZKEDÉSE

A Bakony a Dunántúli-középhegység részeként alacsony középhegységnek számít, nagy része 300-400 méterrel fekszik a tengerszint felett, és fantasztikusan változatos felszínnel rendelkezik.

A területet két nagy részre, Északi- és Déli-Bakonyra lehet osztani, melyeket a devecseri törésvonal választ el egymástól. Az Északi-Bakony része a Magas-Bakony, ahol, mint a nevéből is kitalálhatjuk, a legmagasabb csúcsok találhatók: a Kőris-hegy 709 m, a Kék-hegy 661 m magasan, tőlük délebbre pedig a Nagy-Som-hegy 649 m magasan fekszik.

 

Kőpince-barlang, Vinye
Kőpince-barlang, Vinye

FÖLDTANI JELLEMZŐI

Földtanilag a Bakony egy, a Déli-Alpokból kiszakadt kőzetlemez-töredékhez tartozik, mely az idők során északkeleti irányba tolódott el.

A hegység rétegei főként üledékes kőzetekből, többnyire karbonátokból (pl. dolomit, mészkő, márga) épülnek fel, és tengeri állatmaradványok sokaságait őrzik. Ez azt mutatja, hogy a terület sokáig víz, jobban mondva tenger alatt volt. Míg az ekkor keletkezett üledékes kőzetek egy része szépen rétegződött, más részük a felszín változásával párhuzamosan átalakult, gyűrődött, palásodott.

A sekélyebb, ár-apály területeken törmelékes kőzetek (pl. homokkő) képződött. A vízből kiemelkedő szárazföldek pedig folyamatos lepusztulásnak voltak kitéve, mely helyenként bauxitképződéssel is járt. A legnagyobb ilyen bauxittelep Halimbán található. A növényekkel teli mocsarak helyén pedig később barnaszéntelepek jöttek létre (pl. Ajkán).

A víz alá kerülés, kiemelkedés, lepusztulás ciklusa nagyon sokszor megismétlődött, viszont egy időben a Bakony területét egy hatalmas folyam árasztotta el, mely az Alpokból érkezett, és nem csak üledéket, de kavicsokat is hozott magával, melyek a mai napig sok helyen borítják a felszínt.

A tenger aztán lassan a világtengertől elkülönülő, úgynevezett beltengerré vált, melyből az Északi- és a Déli-Bakony szigetként emelkedett ki. A Déli-Bakony egyes helyein vulkáni tevékenység nyomai is megtalálhatók, a Kab-hegy és a Tálodi-erdő bazalttakarója is erről árulkodik.

A jégkorszak idején a jégmentes helyeken a lehulló porból keletkezett a lösz, mely egy puha kőzet, így pusztulása során jöttek létre a hatalmas, függőleges falakkal határolt horhosok és löszmélyutak.

A Bakonyban számos, különböző korú és kőzetű barlang is található mint a szentgáli Kő-lik vagy a bakonybéli Odvas-kő barlang.

Gaja-Patak, Bodajk
Gaja-Patak, Bodajk

ÉGHAJLATA

A Bakony klímája területenként változó, északnyugati és magasabb részein a hűvös-csapadékos atlanti, délnyugaton a mediterrán, a keleti részeken pedig a meleg kontinentális éghajlat jellemző. A hőmérséklet és a csapadék mennyisége ugyanakkor a domborzattól is függ, így a legtöbb csapadék a hegység északi oldalán, főként a Magas-Bakonyban hullik le.

Természetes tavak, mocsarak nagyon ritkán fellelhetők a Bakonyban, inkább csak a már említett, bazalttakaróval rendelkező területeken találhatók ilyenek (pl. Kab-hegy).

A lehulló csapadékot a Bakony karsztos repedései és üregei nyelik el, gyarapítva ezzel a hegység gyomrában lévő főkarsztvizet, mely források formájában tör újra a felszínre és táplálja a felszíni vizeket. A mély szurdokokon áttörő vadregényes patakok talán a legnépszerűbb túracélpontok, és nem véletlenül, a Cuha, a Gaja vagy az Ördög-árok völgyei felejthetetlen élményt adnak.

A kutak, források vize viszont sajnos évről évre egyre kevesebb, mely egyrészt az egykori bányászat miatti vízszintsüllyesztés, másrészt az erdőirtás miatti csapadékhiány számlájára róható. Éppen ezért minden forrás védett, tisztaságukra nekünk is figyelnünk kell!

A következő bejegyzésünket a Bakony élővilágának szenteljük, és külön kitérünk majd a természetvédelem alatt álló értékeinkre is: A BAKONY ÉLŐVILÁGA

 

 

Felhasznált irodalom: K. Gellai Mária – Knauer József: A Bakony rövid ismertetése, Bakony turistakalauz térképpel, Cartographia Budapest, 2010