A FA MINT KÖRNYEZETBARÁT TÜZELŐANYAG

A fa olyan természetes, megújuló energiaforrás, melynek használata nem veszélyezteti a víz vagy a levegő tisztaságát. Mindez nagyon jól hangzik, de azért nem ilyen egyszerű a helyzet. Tegyük hát mérlegre a fakitermeléssel és a fa elégetésével járó pozitívumokat és negatívumokat, hogy bővebb képet kapjunk egyik legalapvetőbb nyersanyagunk felhasználásáról.

Fotoszintézis és égés

Az elemek körforgása a fotoszintézis és az égés folyamán - Bakony TűzifaA fa vegyi összetétele átlagosan a következő: 50% szén, 43% oxigén, 6% hidrogén, továbbá található benne kis mennyiségű nitrogén és egyéb éghetetlen anyagok. A fák vizet és szén-dioxidot vesznek fel környezetükből és a napfény segítségével oxigént állítanak elő, miközben a szenet beépítik a szervezetükbe, szilárd, szerves anyagot képezve. Elégetésük során ugyanez a folyamat fordítva játszódik le: a fa oxigént vesz fel, amely segítségével vízgőz és CO2 képződik, és nem mellesleg energia szabadul fel.

Az égés során kibocsátott kén-dioxid (SO2) és nehézfém mennyisége a szénfűtéshez képest elenyésző, szén-dioxid (CO2) mérlege pedig semleges. A fa csak annyi szén-dioxidot ad le, amennyit életében felvett, ráadásul a korhadás során is ugyanennyi CO2 szabadul fel, így ez nem jelent plusz terhelést a környezet számára. Káros anyagok (HC, NOx és CO) illetve korom és hamu tökéletlen égés esetében kerülnek a levegőbe ha pl. a tüzelőberendezés, annak állapota vagy az égés körülményei nem megfelelőek.

Fakitermelés

A kitermeléshez és szállításhoz szükséges energiafelhasználás minimális, már csak azért is, mert alapvetően mindenki arra törekszik, hogy a lehető legközelebbi helyről, a lehető legkisebb szállítási költséggel vásárolja a tűzifát.

Azok a fák, melyek az évek során nem jutottak elég vízhez, tápanyaghoz vagy napfényhez, kiszáradnak, kidőlnek és elkorhadnak.
Burok-völgy, Tési-fennsík, 2007

Megfelelő erdőgazdálkodás mellett évente legfeljebb annyi faanyagot termelnek ki tüzelési célokra illetve ipari felhasználásra, mint amennyi az erdők évi növekedése. Ezt nevezik a tartamosság elvének. A hazai erdők tekintetében az éves növekedést 8-10 millió köbméterre becsülik, melyből tüzelés céljára körülbelül 3 millió köbmétert használnak fel.

Az egészséges faállomány érdekében az erdőket időnként gyérítik, azaz az öregebb, betegségre hajlamosabb fákat kivágják, hogy a fiatal, egészséges fák is teret kapjanak. Az erdőkben állandó harc folyik az életben maradásért. Egy hektárnyi erdőtalajon 100.000 kicsírázó magból 5-10 év múlva már csak 10.000 fa marad meg, 100-200 évvel később pedig már csak 300-nak lesz elég hely. Amelyek az évek során nem jutottak elég vízhez, tápanyaghoz vagy napfényhez, kiszáradnak, kidőlnek és elkorhadnak, de még a legnagyobbak sem élhetnek örökké. Ezt a folyamatot használják ki az erdészek, elébe mennek ezeknek az amúgy is végbemenő folyamatoknak, így nyerve számunkra energiát.

Természetesen nem mindenki veszi figyelembe a tartamosság elvét, így sok helyen folyik úgynevezett rablógazdálkodás, mely esetben több fát termelnek ki, mint amennyit gyarapodik az erdő. Ennek szabályozására jöttek létre a hosszú távra tervező erdőgazdaságok és az államilag ellenőrzött erdőgazdálkodás.

Összességégében tehát elmondhatjuk, hogy tudatos erdőgazdálkodás mellett a fa egy folyamatosan újratermelődő nyersanyag, melynek elégetése nem terheli a környezetet abban az esetben, ha figyelünk a tüzelőberendezésünk megfelelő állapotára és törekszünk a tökéletes égés elérésére. Ez utóbbi kérdéskört következő bejegyzésünkben részletesebben is kitárgyaljuk: TÖKÉLETES ÉGÉS, MAXIMÁLIS ENERGIA

 

 

Felhasznált szakirodalom:

Hans-Peter Ebert: Fatüzelés, CSER kiadó, 1997, fordította: Gertheis Antal

 

 

A FA FŰTŐÉRTÉKE

Mai bejegyzésünkben a különböző fafajták fűtőértékéről lesz szó, és arról, hogy mi minden befolyásolja azt. Reméljük, ezzel egy kicsit meg tudjuk könnyíteni a tűzifa kiválasztásának folyamatát.

Magas fűtőértékű bükk tűzifa
Magas fűtőértékű bükk tűzifa

Tüzelésre alkalmas fafajok

Tüzelésre a nagyobb sűrűségű, keménylombos fafajok a legalkalmasabbak. Ilyenek pl. a bükk, kőris, akác, tölgy, gyertyán, cser. Kevésbé megfelelő erre a célra pl. az éger, a nyír és a juhar, de fűtésre legkevésbé a puhafának számító fenyő, hárs, nyár és fűz alkalmas. Hogy miért? A megoldás részben a fűtőértékükben rejlik.

A fa összetevőinek fűtőértéke

A fában található vegyi elemek az alábbi összetevőket építik fel:

  • Cellulóz – a száraz faanyag 50%-a, fűtőértéke 4,8 kWh/kg.
  • Lignin – a faanyag 25-30%-a, fűtőértéke 7,5 kWh/kg.
  • Poliszacharidok – együttesen kb. a faanyag 20%-át teszik ki, fűtőértékük 4,5 kWh/kg.
  • Gyanták, viaszok, zsírok, olajok stb. – a faanyagnak maximum 5%-át képezik, viszont ezek fűtőértéke a legmagasabb, 10 kWh/kg.

Tehát egy fa minél több gyantát és lignint tartalmaz, annál nagyobb lesz a fűtőértéke, így pl. a fenyők átlagos fűtőértéke (4,4 kWh/kg) magasabb, mint a kemény fáké (4,2 kWh/kg). Viszont utóbbiak sűrűsége jóval nagyobb a fenyőkénél, ezért ha a fák térfogatát vesszük alapul, akkor máris azt látjuk, hogy míg a fenyők fűtőértéke 1600 kWh/űrméter, a kemény fáké 2100 kWh/űrméter.

A különböző fafajták fűtőértékei egységnyi tömegre és térfogatra kivetítve a következők:

FafajVastagfa fűtőértéke kWh/űrméter (kerekítve)Vastagfa fűtőértéke kWh/kg
Cser24004,6
Gyertyán22004,2
Bükk21004,2
Kőris21004,2
Tölgy21004,2
Akác21004,1
Nyír19004,3
Szil19004,1
Juhar19004,1
Éger15004,1
Nyár14004,2
Fűz14004,1
Fenyő16004,4

Ezek természetesen átlag értékek, mivel nincs két egyforma fa, így még fafajokon belül is tapasztalható eltérés. Ennél fontosabb azonban, hogy mi mindenre kell még figyelnünk ahhoz, hogy a fa maximális fűtőértékét biztosítani tudjuk.

Mitől függ még a fűtőérték?

A fűtőérték függ a fahasáb méretétől: minél vastagabb a fa, annál nagyobb lesz a fűtőértéke. Ha pl. megnézzük a bükkfát, 14 cm-es vastagság felett 2100 kWh/űrmétert kapunk, alatta ez az érték arányosan csökken, míg a faapríték esetében már csak 1000 kWh/űrméterről beszélhetünk.

Továbbá figyelnünk kell a fa nedvességtartalmára is, mert a fa csak azután tud elégni, ha előtte elpárologtatjuk belőle a vizet, ami literenként 700 Wh energiát emészt fel. Az időben felhasogatott és megfelelően tárolt tűzifa nedvességtartalma 15-20%-ra csökken, ezt nevezzük „légszáraz” fának, és tökéletesen alkalmas a tüzelésre. Valóban érdemes figyelni a fa kiszárítására, mert ha a víztartalma a légszáraz fához képest 10%-kal magasabb, az már 9%-kal csökkenti a fa fűtésértékét.

A nedves fával történő tüzelésnek azonban nem ez az egyetlen hátránya, következő bejegyzésünkben bővebben is foglalkozunk ezzel a témakörrel: MIÉRT NE FŰTSÜNK NEDVES FÁVAL

 

Felhasznált szakirodalom:

Hans-Peter Ebert: Fatüzelés, CSER kiadó, 1997, fordította: Gertheis Antal

MINŐSÉGI HENGERES ÉS KONYHAKÉSZ TŰZIFA HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSSAL

Bakony Tűzifa - Minőségi hengeres és konyhakész tűzifa házhoz szállítással Zircen és környékén

Üdvözöllek a Bakony Tűzifa oldalán!

Takács Norbert egyéni vállalkozó vagyok, minőségi hengeres és konyhakész tűzifa kiskereskedelmével és házhoz szállításával foglalkozom. 

Székhelyem Olaszfaluban található, így a fuvarozást Olaszfalu, illetve Zirc 50 km-es körzetében tudom vállalni. (Olaszfalu, Zirc, Nagyesztergár, Borzavár, Porva, Bakonybél, Pénzesgyőr, Lókút, Hárskút, Eplény, Bakonynána, Jásd, Tés, Dudar, Csetény, Szápár, Bakonycsernye, Bakonyoszlop, Csesznek, Bakonyszentkirály, Gyulafirátót, Kádárta, Veszprém stb.)

A faanyag kizárólag a környékbeli állami és magán erdészetekből származik. A fafajták közül bükk és kőris rendelhető nálam, melyek kiváló fűtőértékkel rendelkeznek. További tulajdonságaikról és a tűzifa árakról a fenti menüpontokban bővebben is olvashattok.

És ha érdeklődtök a téma iránt, nézzétek meg tüzeléssel, tűzifával kapcsolatos bejegyzéseinket:

A FA MINT KÖRNYEZETBARÁT TÜZELŐANYAG

TÖKÉLETES ÉGÉS, MAXIMÁLIS ENERGIA

A FA FŰTŐÉRTÉKE

MIÉRT NE FŰTSÜNK NEDVES FÁVAL

FATÜZELÉSŰ KÁLYHÁK

ERDŐHASZNÁLAT, FAKITERMELÉS AVAGY HOGY KÉSZÜL A TŰZIFA

 

error: Content is protected !!